Egy életen át keressük azt az autentikus, “valódi és hamisítatlan én”-t, akik vagyunk. Folyamatosan változunk, rakódnak ránk az elvárások, szokások, minták, a másik oldalon meg hámozzuk ki magunkat belőlük. Mint egy folyamatos ruhapróba, ahol öltözünk és vetkőzünk. Keressük, hogy mi áll jól, miben vagyunk kényelmesek, mi emeli ki egyik-másik tulajdonságunkat. De vajon mitől érezzük ezeket? Mikor vagyunk valóban önmagunk és miért olyan fontos ez?
Elgondolkodtál már azon, miért nem sikerülnek a nagy életmódváltó tervek általában? Min áll vagy bukik ez a buli? Miért jön be valakinek, másnak meg nem?
