A lelki eredetű fizikai tüneteket és betegségeket még ma is egy nagyon igazságtalan, ítélkezéssel teli légkör veszi körül. A pszichoszomatikus tüneteket sajnos még sokszor szakorvosok is összekeverik a hipochondriával, a pánikbetegséggel és a mentális betegségekkel, annak ellenére, hogy ezeknek semmi közük egymáshoz. Egy ilyen pácienssel gyakran nem is tudnak megfelelő empátiával kommunikálni az egészségügyi szakemberek sem. Akinek pszichoszomatikus problémája van, mentálisan teljesen ép és egészséges személy, akinek valóságos fizikai problémái vannak. Nem képzeli be őket, nem pánikroham által generáltak és végképp nem szándékos, kontrollálható tünetekkel küzdenek. A szenvedésük és korlátozottságuk teljesen valós és nem ők döntik el, „mikor hagyják abba a tünetelést”.
Amikor a páciens vagy a hozzátartozó bántalmazza az egészségügyi dolgozót, mindig nagyon kényes helyzet, hiszen rengeteg faktort kell egyszerre figyelembe venni. A páciens fizikális, mentális és emocionális állapota rendkívül fontos, hiszen nem feltétlen szándékos a verbális vagy nonverbális támadói fellépés. A hozzátartozó szintén kiszolgáltatott helyzetben van és fokozott stressz állapotában van hozzátartozója miatt. A kiszolgáltatottság, a kontextuális hatások, egyéb körülmények és az egészségügyi dolgozó viselkedése is befolyásolhatja mind pozitív mind negatív irányba a folyamatokat. De mit tehetünk ilyen esetekben?
